Sóvárgás

Pasizási tanácsok
tizenhatodik fejezet

– Micsoda kretén! – pufogott Caroline.
– Nem hiszem el, hogy hagyta, hogy így rámásszon az a ribi! Különösen, miután ott vagy te neki! Mia elmosolyodott barátnője együtt érző kirohanásán. Bekucorodtak a kanapéra, miután Mia megszabadult a ruhájától, mely gúnyos mementója volt az egész szörnyű estének. Baromi sokat segített rajta, hogy csinos volt benne, mivel Gabe mindvégig valaki mással volt elfoglalva. Senki sem tudott a kapcsolatukról, így nem is sejthették a megalázottságát, de ez cseppet sem vigasztalta.
– Ki tudja, mit akart tőle – jegyezte meg Mia gondterhelten.
– De nem állt szándékomban ott szobrozni és tartani a gyertyát, miközben ezek ketten guvadtan meresztgetik a szemüket egymásra. Gyomorforgató volt!
– Jól tetted, hogy eljöttél! – csattant fel Caroline. Aztán felcsillant a szeme, és Mia érezte, hogy a legjobb lenne most kereket oldania.
– Szóval, van olyan jó az ágyban, mint képzelem?
Mia elgyötörten felsóhajtott.
– Az isten szerelmére, Caro!
– Mondj már végre valamit! Én csak elméleteket gyártok, de te tudod az igazságot.
– Isteni, rendben? Teljesen levett a lábamról. Senkihez sem fogható, pedig korábban sem volt okom panaszra. De ilyen ki-bebaszott kurva jó még sosem volt.
– Ez igen! – jegyezte meg Caroline lemondóan.
– Tudtam, hogy valami durva dolog megy, mikor felhívtál, hogy küldjem el a cuccaid. Még egy napja se dolgoztál neki és már az ágyába cipelt. Ez a faszi nem totojázik! Azonnal akart téged.
Mia felsóhajtott.
– Igen, mindenben elég határozott.
– Akarod, hogy rendeljünk valami kaját, aztán faljuk fel az összes fagyit a hűtőből? Vagy már ettél?
Mia a fejét ingatta.
– Megbeszéltük, hogy a koktélparti után vacsorázni megyünk. De ez még azelőtt volt, hogy a szőke maca feltűnt a színen. Caroline a mobiljáért nyúlt.
– Mit szólsz a pizzához?
– Mennyei!
Miközben Caroline kikereste a pizzéria számát a mobiljában, a kaputelefon berregett. Mia felkelt, és intett neki, hogy maradjon a helyén.
– Te csak rendeld meg a pizzát, én majd megkérdem, ki az. Odament a kaputelefonhoz, és benyomta a gombot.
– Tessék!
– Mia, azonnal gyere le! Gabe dühös hangja visszhangzott a lakásban. Caroline elképedve az ölébe ejtette a mobilját.
– Minek, Gabe? – felelte idegesen Mia.
– Esküszöm, hogy ha nem jössz le most azonnal, felmegyek, és magam rángatlak le ide. Az sem érdekel, hogy fel vagy-e öltözve. Három percet kapsz!
Mia dühösen elengedte a gombot. Visszament Caroline-hoz, és levetette magát a kanapéra.
– Nos – mondta Caroline hosszasan elnyújtva a szót.
– Ha itt van, és téged követel, akkor egyértelmű, hogy nem a szőkével ment haza.
– Azt akarod mondani, hogy engedjek a fenyegetésnek? – kérdezett vissza hitetlenkedve Mia.
Caroline megrándította a vállát.
– Mondhatjuk így is. Mérget vennék rá, hogy megtalálja a módját, hogy feljöjjön ide, és kirángasson a lakásból. Jobb a békesség! Csak derítsd ki, mi lett a szőke ribivel. Hiszen Gabe itt van, ő nincs – magyarázta Caroline, majd az órájára nézett.
– Már csak két perced van, mielőtt elkezdi King-Kongként szétzúzni az épületet.
Mia sóhajtott, majd felpattant, és a hálószobájába rohant. Nem sok kedve volt találkozni Gabe-bel a koktélpartin történtek után. Émelyegni kezdett, ha csak eszébe jutott az a jelenet. Magára kapott egy farmert és egy pólót, majd biztos, ami biztos, táskájába gyömöszölte a másnapi munkába menős ruháit is.
Összeszedte a pipere holmiját, és az ajtóhoz robogott, közben dobott egy puszit barátnőjének.
– Majd küldj egy sms-t, hogy tudjam, életben vagy-e még, vagy kezdjem el keresni a hulládat – búcsúzott Caroline.

Mia intett neki a válla fölött, aztán kiloholt a lifthez. Amikor a liftajtó kinyílt a földszinten, szembetalálta magát a feldühödött alfa-hímmel. Gabe egy lépésnyire állt vele szemben, állkapcsa előreugrott, szeme villámokat szórt.
Odalépett Miához, nem hagyva időt neki arra se, hogy kilépjen a liftből. Megragadta a kezét, és kivonszolta, át a hallon a kijárat felé. Mia próbált megnyugtatóan mosolyogni a portásra, nehogy kihívja a rendőrséget. Gabe rendületlenül szorította a kezét, minden mozdulatából sütött a düh. Mégis mi a fenéért haragudott rá? Nem ő flörtölt a szeme láttára egy másik férfival a koktélpartin, ahová kettesben indultak.
Sóhajtott, amikor Gabe betuszkolta a kocsiba, majd átment a túloldalra. Miután ő is beszállt, a kocsi elindult.
– Gabe… Gabe odafordult hozzá, szeme vadul villogott.
– Most fogd be, Mia! Ne szólj hozzám egy kurva szót se! Túlságosan is mérges vagyok rád ahhoz, hogy józanul viselkedjek. Le kell nyugodnom, mielőtt egyáltalán gondolni tudok arra, hogy megbeszéljem ezt veled.
Mia megrándította a vállát, és dacosan elfordult. Érezte a férfiban tomboló haragot, hallotta türelmetlen morgását, de nem törődött vele. Kinézett a kocsiablakon, és az elsuhanó színes fényeket bámulta. Otthon is maradhatott volna, de beszélni akart Gabe-bel. Egész este füstölgött, és most, hogy Gabe kezdeményezett, ő már készen állt az összecsapásra.
Némán ültek egymás mellett az út alatt. Egyetlenegyszer sem nézett a férfira, nehogy gyöngének mutassa magát, bár tudta, hogy ezzel csak még jobban felhergeli.
Amikor a háza elé értek, Gabe kinyitotta a kocsi ajtaját, megragadta Mia kezét, és kihúzta. Szorosan fogta a felkarját, miközben a toronyház liftjéhez kísérte.
Miután bezárult mögöttük a lakásban a liftajtó, látszott, hogy Gabe uralkodni próbál magán. Fújtatva nézett le Miára. – A nappaliba! – utasította.
– Sok megbeszélnivalónk van. – Ha te mondod…
Mia kihúzta karját a szorításból, és komótosan besétált a nappaliba. Ledobta magát a kanapéra, és várakozón nézett Gabe-re.
Gabe fel-alá járkált előtte, majd megállt, és rászegezte a tekintetét. A foga közt beszívta a levegőt, és a fejét rázta.
– Nem is tudok most hozzád szólni, annyira felbosszantottál.
Mia felhúzta, a szemöldökét. Még hogy ő? Hiszen kettejük közül neki volt meg minden oka arra, hogy mérges legyen.
– Te vagy ideges? – kérdezte hitetlenkedve.
– Mégis mi a fenéért? Talán végül kikosarazott a kis barátnőd? Nem hinném, hogy így történt volna. Nagyon is elszánt volt, hogy az ágyadba férkőzzön.
– Mégis mi a francról beszélsz?
– Gabe értetlenül ráncolta a homlokát. Mia örömmel kifejtette volna neki, de ekkor Gabe felemelte a kezét, és félbeszakította.
– Először is, végighallgatod, miért vagyok ilyen átkozottul pipa rád. Aztán ha kiadtam a dühömet, elfenekellek.
– Egy frászt fogsz! – vágta rá Mia.
– Eltűntél! – bökte ki Gabe.
– Fogalmam sem volt, hol vagy, hogy elrabolt-e valami perverz állat, vagy rosszul lettél, netán történt veled valami. Mégis mi a faszt gondoltál? Eszedbe jutott egyáltalán, hogy megtisztelj azzal, hogy szólsz nekem? Ha mondtad volna, hogy haza akarsz menni, elvittelek volna.
Mia a lábfejét bámulta. Dühítette Gabe feledékenysége. Vagy ilyen vastag volt a bőr a képén?
Gabe fejében ekkor összeállt a kép. Felsóhajtott, és a fejét csóválta.
– Szóval erről van szó! Stella.
– Igen, Stella. Vagy akárhogy is hívták. Gabe a fejét ingatta.
– Féltékeny voltál. Az isten szerelmére, Mia!
– Féltékeny? Átkozottul arrogáns és öntelt vagy, Gabe. Ennek semmi köze a féltékenységhez, csakis a tisztelethez. Te meg én kapcsolatban vagyunk. Még ha nem is a hagyományos értelemben. De van egy szerződésünk. Az istenit, hozzám tartozol, és nem osztozom rajtad valami ostoba szőke libával!
Gabe-et először meghökkentette a kitörése. Aztán hátrahajtotta a fejét, úgy nevetett, amivel csak még jobban felingerelte Miát. A válla rázkódott a nevetéstől.
– Elvetted a haragom élét annyira, hogy most el foglak fenekelni. Menj a hálószobába, és vetkőzz le!
– Mi a fasz?
– Vigyázz a szádra! Ha a bátyád ezt hallaná, szappannal mosná ki.
– Ne légy képmutató! Jace-nek és neked olyan mocskos a szátok, mint egy pályaudvari nyilvános vécé.
– A hálószobába, Mia! És minden perc késlekedésért még öt ütés jár. Ha nem hiszed, hogy komolyan beszélek, próbáld csak ki. Már így is rászolgáltál húsz ütésre.
Mia tátott szájjal bámult rá, de amikor a férfi lenézett az órájára, felpattant, és a hálószobába sietett.
Megőrült? Réges-rég el kellett volna tűnnie innen, ehelyett maradt, és épp pucérra vetkőzött Gabe hálószobájában, hogy elfenekelhesse. Kellemes borzongás járta át a testét. A gyomra össze-ugrott a várakozás izgalmától. Várakozás? Ennek semmi értelme nem volt. Taszította a verés gondolata, egyszerre mégis olyan… csábítónak és erotikusnak tűnt. Elképzelte Gabe kezét a fenekén. Amint megjelöli őt. Gyakorolja a hatalmát fölötte.
Elment az esze! De ez nem volt újdonság. Már az is megkérdőjelezte az elmeállapotát, hogy aláírta a szerződést
. Mikor Gabe belépett a hálószobába, az ágy szélén ült, meztelenül. Zavarban volt, és azon járt az agya, mi várhat rá. Nem volt biztos benne, hogy ez kellemes lesz. Sőt biztos volt benne, hogy nem lesz az. Egy részét mégis fűtötte a kíváncsiság, és izgatta a gondolat, hogy Gabe elfenekeli. A szíve a torkában dobogott, amikor a férfi megállt előtte. Lehengerlő és domináns volt.
– Állj fel – utasította nyugodtan. Nyoma sem volt dühnek a hangjában.
Imbolyogva felállt, mire Gabe leült az ágyra. Felcsúszott az ágytámláig, hátradőlt a párnákra, és feléje nyújtotta a kezét. Mia rátérdelt az ágyra, és habozva megfogta a kezét. Gabe az ölébe fektette, arccal a matrac felé. Mia hasa a combjain volt, a feneke csupán kéznyújtásnyira. Gabe megsimogatta gömbölyű farpofáit, könnyeden dörzsölve őket a tenyerével. – Húsz ütés, Mia. Te fogod számolni. A végén megköszönöd, hogy elfenekeltelek, és aztán ájulásig foglak kefélni.
Mia agyán egyszerre viharzott át a basszus, a mi a fasz, és hogy kérlek, csináld! Megbolondult, ez már biztos. Nem volt erre más magyarázat. Az első csattanás után egy apró jajszó hagyta el a száját. Nem tudta, hogy azért, mert fájt az ütés, vagy mert ennyire meghökkent.
– Ezért még egyet kapsz! – morgott Gabe.
– Számold, Mia! A kurva életbe!
Gabe megdörzsölte a fenekét, majd rásózott.
– Egy – nyögte ki.
– Nagyon jó – dörmögött elégedetten Gabe. Tenyerével megnyugtatta a sajgó pontot, majd máshová csapott le. Mia majdnem elfelejtett számolni, de gyorsan kibökte, hogy kettő, mielőtt Gabe harmadszor is rácsapott volna.
Az egész feneke lángolt, de amikor elmúlt az égő érzés, kéjes izgatottság töltötte be az ölét. Hüvelye összerándult, és nyugtalanul mocorgott, hogy enyhítse a szorító érzést.
Három. Négy. Öt. Mire egy tucathoz ért a számolásban, kimelegedett, alig kapott levegőt. Ficánkolt Gabe ölében. Megőrjítette, ahogy lágyan cirógatta az ütések között. De sosem ütött túl erősen, épp csak annyira, hogy érezze a keze erejét. A tizenhatodik ütésnél már azért könyörgött, hogy ne hagyja abba.
Csinálja még! Erősebben! Bár a bőre lángolt, csodálatos érzés volt. Iszonyúan élvezte a helyzetet. Még sosem tapasztalt ehhez hasonlót. Közel volt hozzá, hogy elélvezzem, és soha nem is álmodott arról, hogy ez pusztán az elfenekeléstől megtörténhet. Egyáltalán nem számított rá, hogy ennyire felizgathatja.
– Maradj nyugton, és ne merj elélvezni! – figyelmeztette Gabe.
– Még két ütést kapsz, és ha elmész, biztosíthatlak, hogy a következő fenekelést már nem fogod ennyire élvezni.
Mia nagy levegőt vett, behunyta a szemét, és megfeszítette magát, hogy ellenálljon a kitörni készülő orgazmusnak.
– Tizenkilenc – mondta olyan erőtlenül, hogy suttogásnak hangzott.
– Hangosabban!
– Húsz!
Istenem! Vége volt. Fújtatott a kimerültségtől, miután ilyen sokáig visszatartotta a levegőt, és kétségbeesetten igyekezett uralkodni magán, nehogy elélvezzen. A puncija úgy lüktetett, mintha Gabe minden egyes ütése a csiklóján csattant volna. Annyira felizgult, hogy ha Gabe csak rálehelt volna, elszáll az agya, mint egy tűzijáték-rakéta. Dühítette, hogy ennyire elvesztette a fejét, és hogy olyasvalamit élvezett, amit visszataszítónak kellett volna tartania.
Gabe hagyta a combján feküdni, míg lelassult a légzése és már nem volt olyan közel a csúcshoz. Aztán gyöngéden felemelte, és a hátára fordította. Fölé hajolt, miközben a sliccével matatott és próbálta lehámozni magáról a ruhát.
Miközben vetkőzött, szájával Mia mellét kereste. Bekapta, és szívogatta a mellbimbóját.
Amikor levette az ingét, Mia arra számított, hogy szétfeszíti a combját, és keményen megbassza. Csakhogy Gabe ehelyett felállt, megragadta Mia lábát, és az ágy széléhez húzta. Szétnyitotta Mia combjait, a farkát a puncijának szegezte, és izgalomtól csillogó szemmel nézett le rá.
– Élvezted a verést, Mia?
– Baszd meg! – felelte Mia durván. Ami az előbb történt, mindent megkérdőjelezett, amit eddig magáról gondolt, és ez egyáltalán nem tetszett neki. Gabe állkapcsa megfeszült a szemtelen megjegyzéstől.
– Nem, drágám. Téged baszlak meg!
Egyetlen határozott döféssel belehatolt. Mia gerince hátrafeszült. Levegőért kapkodott. Keze ökölbe szorult, és belemarkolt az ágytakaróba.
– Köszönd meg, hogy elfenekeltelek!
– Menj a pokolba!
Gabe erre kihúzta a farkát, és megállt a hüvelybemeneténél. A makkja épp csak súrolta a kisajkakat, csaknem az őrületbe kergetve Miát.
– Rossz válasz. Mondd, hogy köszönöd, és megbocsátok.
– Csak csináld. Fejezd be! – rimánkodott Mia. Nem akart gyöngének és kétségbeesettnek tűnni, de vészesen közel állt ahhoz, hogy megalázkodjon a férfi előtt.
Gabe megcsókolta. De ez büntető csók volt, hogy emlékeztesse, a hatalmában van. Ám ezzel csak még jobban felkorbácsolta benne a vágyakozást. Teljesen elhatalmasodott rajta és maga alá temette a sóvárgás.
– Elfelejted, ki irányít, kedvesem – dörmögte Gabe, miközben finoman Mia állába harapott.
– A tulajdonom vagy. Ami azt jelenti, hogy nem számít, mit akarsz. Az történik, amit én akarok. Mia hunyorgott, és összeszorította a száját.
– Baromság! Gabe lassan végighúzta a farkát a puncija duzzadt, nedves húsán.
– A szerződés kimondja – szólalt meg bársonyos hangon. Aztán újra behatolt, olyan hevesen és hirtelen, hogy szinte sokkolta Miát.
– Bármikor széttéphetem azt a szerződést – felelte makacsul. Amilyen ingerült volt, ebben a percben meg is tette volna. De nem ezt akarta, és ezt mindketten tudták.
Gabe elhallgatott. Teste a testének feszült, ajka megállt a nyaka fölött, félúton Mia melle felé. A mellbimbói várakozón megkeményedtek, mellkasa epekedve hátrafeszült. Akarta, hogy Gabe a szájába vegye. A türelme határához ért. Majd elemésztette a sóvárgás és a düh.
– Igen, megteheted – felelt Gabe félvállról.
– Ezt akarod? Széttépni a szerződést és kisétálni innen? Vagy azt akarod, hogy basszalak meg? A kurva életbe, ez a férfi teljesen megőrjítette. Nagyon is jól tudta, mit akar, de arra várt, hogy mondja ki. Hogy könyörögjön.
Gabe átható pillantása szinte az ágyhoz szegezte. Durván beléhatolt, majd megállt, és benne maradt, mélyen hüvelyében. Rászorított a farkára, esedezve, hogy folytassa De Gabe nem mozdult.
– Mondd ki, Mia!
Mia a határán volt, hogy elsírja magát dühében. Annyira felajzott volt, és a teste olyan hiper érzékeny, hogy nem tudott mozdulatlan maradni.
– Köszönöm – motyogta.
– Mit köszönsz?
– Köszönöm, hogy elfenekeltél! Gabe nevetett.
– Most elmondhatod, mit akarsz.
– Azt akarom, hogy basszál meg, az istenit!
– Mondd, hogy kérlek – Gabe szája szegletében mosoly bujkált.
– Kérlek, Gabe! – lihegte Mia. Utálta, hogy ilyen kétségbeesett a hangja.
– Jobban jársz, ha szót fogadsz nekem. Ezt jegyezd meg, Mia. Jusson eszedbe, ha legközelebb szó nélkül akarsz otthagyni.
Gabe fölé hajolt, és a haját simogatta. Aztán belemarkolt, és a halántékánál fogva hátrahúzta a fejét. Majd a keze lesiklott Mia vállára, és a matracra szorította, hogy ellent tartson erős lökéseinek. Keményen baszni kezdte, kitartó, vad döfésekkel. Mia körül megszűnt a világ, semmi mást nem érzékelt, csak Gabe farkát, ahogy jár benne.
Fogalma sem volt, mit kiabál, hogy hagyja abba, vagy ne hagyja abba. Könyörgött. Elfúló hangon esedezett. Könnyek csorogtak le az arcán, a gerince megfeszült, mint az íj húrja.
Ekkor Gabe átölelte és magához szorította. Halkan, megnyugtatóan suttogott hozzá, és a haját simogatta, miközben elélvezett benne.
– Csitt, drágám! Minden rendben. Most már minden rendben. Vigyázok rád. Engedd, hogy gondoskodjak rólad.
Mia végzetesen kimerült és feldúlt volt attól, ami az előbb történt. Ez nem ő volt! Őt nem izgatta fel a verés, sem a durva, perverz szex. Lassan, gyöngéden szerette csinálni. Kényelmesen. Ráérősen. De Gabe-bel szeretkezni maga volt az apokalipszis. Olyan pusztító erő volt benne, amilyennel még soha nem találkozott, és tudta, hogy nem is fog többé.
Fokozatosan lehántotta róla a védőrétegeket, és a felszínre hozta azt az arcát, amelyet eddig nem ismert. Sebezhetőnek, bizonytalannak érezte magát. Mit kezdjen ezzel az új Miával?
Gabe rajta feküdt, megcsókolta a homlokát, és lágyan cirógatta a haját. Mia hozzábújt, hogy megpihenjen teste melegében és erőt merítsen belőle. Ő volt a legmegnyugtatóbb dolog az életében, miközben miatta hevert mindene romokban. Az esze, a teste és a szíve is.
Amikor Gabe a szájához ért, leírhatatlanul gyöngéd volt. Már nyoma sem volt a követelőző, heves szenvedélynek. Mennyeien érzékin csókolta. Mintha szerelmesek lennének, akik egy mámoros szeretkezés után meghitten összebújnak. Csakhogy nehezen lehetett volna szeretkezésnek nevezni, hogy elfenekelte, aztán meg keményen megbaszta.
Szex. Csak szex volt. Izgató, észvesztő, eget rengető, érzelemmentes szex. Óriási és végzetes hiba lett volna ennél többnek gondolni.

Csajozási tanácsok

fel